Kisgyermeknevelők esetében többféle szakképesítést is elfogad a jogszabály, ami a 15/1998. (IV.30.)NM rendelet mellékletében is felsorolásra került:

• csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA),
• bölcsődei szakgondozó (OKJ),
• csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ),
• csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ),
• csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ)
• csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ),
• csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ);

vagy képesítések valamelyikével rendelkező: védőnő, pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy vagy gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) - [kizárólag csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) képesítéssel rendelkező személy esetén].

Ha a szakképesítés megszerzése folyamatban van, akkor igen. 3 év áll a dolgozó rendelkezésére, ami időkereten belül meg kell szereznie az előírt szakképesítések valamelyikét.

Mindig az ellátás megkezdése napjától kezdődően az adott nevelési év végéig szól, azaz augusztus 31-ig.

Igen.

A szerződések határozott időre szólnak, legfeljebb egy nevelési évre és hosszabbítani szükséges, ha tovább veszik igénybe az ellátást.

A mini bölcsőde férőhelyszáma 7 fő. Amennyiben minden ott lévő gyermek betöltötte a 2. életévét, abban az esetben 8 főre emelhető a létszám. A 12 fős csoportlétszám már egy klasszikus bölcsődei csoportot jelent.

Egy telephelyen 3 mini bölcsőde működtethető együtt. Lehetőség van további telephelyeken való működtetésre vagy klasszikus bölcsődei csoport működtetésére is a megfelelő személyi, tárgyi feltételek megléte esetén.

Hasonlóan, mint a hagyományos bölcsődei ellátás esetében. A dolgozók a munkakezdést és befejezését tüntetik fel a jelenléti íven naponta, írásos formában.

Sehol, azt mindenki maga készíti el. A 10. számú melléklet a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelethez „A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA” tartalmazza az országos alapprogramot, mely alapján el kell készíteni mindegyik bölcsődei ellátási formának a saját településre és ellátotti körére szabott szakmai programját a bölcsőde sajátosságaival kiegészítve.

A szakmai programban az intézmény/ szolgáltatás működését meghatározó célokat, feladatokat és az azokhoz rendelt feltételeket kell bemutatni. A szakmai program kötelező elemeit jogszabály írja elő, tartalmának igazodnia kell a bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjához. A szakmai program melléklete a szülőkkel kötendő megállapodás egy mintája valamint hálózat esetén az érintett bölcsődei hálózat szervezeti és működési szabályzata. Intézmény működtetése esetén a szervezeti és működési szabályzatot kötelező csatolni. Fontos, hogy a szakmai programból a helyi sajátosságok kitűnjenek, intézményre/szolgáltatásra szabott legyen a szakmai program.

http://szocialisportal.hu/web/guest/hir-megjelenito/-/journal_content/56/10181/86527?redirect=/utmutatok

„Szempontrendszer a gyermekek napközbeni ellátásainak szakmai programjaihoz” címmel a linken is megtalálható az a kibővített útmutató, amely segítséget nyújt a szakmai program elkészítéséhez.

Attól függ milyen bölcsődei ellátási formáról beszélünk. Az intézményi ellátási formáknál (bölcsőde, mini bölcsőde) a 10 napos hiányzás figyelembe vételével történik a normatíva számítása. A szolgáltatási formáknál, mint eddig a családi napközi, a napi jelenlétek alapján.

Az adott hónapban valamennyi nyitvatartási napon figyelembe vehető az a gyermek, aki 10 napnál többet a hónapban nem hiányzott. Nem vehető figyelembe ugyanakkor az adott hónap egyetlen nyitvatartási napján sem az a gyermek, aki a hónapban 10 napnál többet hiányzott. Ezt jelenti a hiányzó gyermek figyelembevételének lehetősége és ez továbbra is fenn áll.

A klasszikus bölcsődei ellátás állami normatívája: 494 100 forint/fő/ év. Ez a fajlagos összeg a mini bölcsőde normatívája is. A családi bölcsőde esetében 346 000 forint/fő/ év és a munkahelyi bölcsőde esetébenpedig 148 230 forint/fő/év. Napközbeni gyermekfelügyelet és alternatív napközbeni ellátás tekintetében pedig nincsen állami normatíva.

A bölcsődében, mini bölcsődében ellátott:

• fogyatékos gyermek után a fajlagos összeg 150%-a,
• hátrányos helyzetű gyermek után a fajlagos összeg 105%-a,
• halmozottan hátrányos helyzetű gyermek után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető.

Gyes mellett, ha nem dolgozik igen, de Gyed mellett csak munkavállalás esetén mehet bölcsődébe.

Jövedelem igazolás csak abban az esetben kell, ha állami normatívát igénybe vesz a bölcsőde és személyi térítési díjat állapít meg, valamint a család a jogszabály szerinti személyi térítési díj fizetése alóli mentességbe nem esik bele. Ha vállalkozó a szülő, akkor az éves adóbevallás alapján, osztva 12 hónappal lehet a havi jövedelemmel számolni.

Aki a szolgáltatást működteti, ő alkalmazza a dolgozóját vagy dolgozóit, tehát neki kell a dolgozók bérét kifizetnie.

A foglalkoztató igényelheti meg az állami normatívát. A munkahelyi bölcsődei ellátás alapvetően ingyenes.   Az étkezésre, és a gondozásra kérhető térítési díj a munkahelyi bölcsődében a foglalkoztató döntése alapján. A térítési díj meghatározása tekintetében fontos megkülönböztetni és jól elkülöníteni az „intézményi” és a „személyi” térítési díj fogalmát.

Az „intézményi” térítési díj (jelen esetben a szolgáltató működési költsége, állami normatíva nélkül) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete, tehát az az összeg, amit a foglalkoztató az ellátáshoz biztosít saját kiegészítésként, vagy szülők által befizetett térítési díjakból. A munkahelyi bölcsőde működéséhez állami támogatás vehető igénybe normatíva formájában, melynek feltételeit és mértékét minden évben a költségvetési törvény tartalmazza. (A finanszírozási rendszerbe történő befogadást kérelmezni kell, egy befogadási eljárás keretében.) Az „intézményi” térítési díjból kell számítani a személyi térítési díj összegét, amely a szülő által fizetendő összeg. A személyi térítési díj összegét a foglalkoztató állapítja meg. A törvény szabályai szerint a bölcsődei személyi térítési díj összege - az étkezéssel együtt - nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének a 25 %-át. A foglalkoztató egyéb módon is támogathatja a kisgyermeket nevelő családokat. Ilyen lehetőség például, ha nem pénzben biztosított ellátás nyújtásával segíti a családokat. Ez a foglalkoztató számára is előnyös, hiszen a bölcsődei szolgáltatás adómentes.

Igen felvehető. Attól függően milyen intézményről vagy szolgáltatásról beszélünk a fenntartó vagy szolgáltató határozza meg a jogszabályi kereteknek megfelelően a személyi térítési díj összegét.

A 2011. évi CLXXXIX. törvény a 88. § (2) bekezdésében a helyi önkormányzatoknak biztosított jogkörükben a települési önkormányzatok többcélú térségi társulásáról szóló megállapodás.

Az ellátási szerződés célja egyes közszolgáltatások – jelen esetben a bölcsődei szolgáltatás – integrált formában történő működtetése a magasabb szakmai színvonal, valamint a hatékonyabb, költségtakarékosabb működés érdekében. Társulásban fenntartott intézmény esetén a fajlagos összeg 130%-a vehető igénybe, amennyiben a „Társulás” gyakorolja a fenntartói jogokat és nem egy önkormányzat.

Bölcsődében és mini bölcsődében egységenként 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása szükséges. Ott, ahol csak egy bölcsődei csoport működik, azokban az intézményekben csoportonként kell 1 fő bölcsődei dajkát alkalmazni. A bölcsődei dajkának 100 órás tanfolyamon kell részt vennie, melynekelvégzése 2018. december 31-éig szükséges. Munkavégzését a nyitva tartási időn belül nyolcórás munkarendben kell megszervezni. Az átsorolást, besorolást a végzettségének megfelelően kell elvégezni a közalkalmazotti bértábla „A, B, C, D” kategóriájának megfelelően.

Az egységes óvoda-bölcsődék 2017. szeptember 1-vel megszűnnek. Addig is az ott dolgozó kisgyermeknevelőkre ugyanazok a jogszabályok az irányadóak, mint a hagyományos bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelőké:

• A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény.
• A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet.
• A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet.

https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600090.TV&txtreferer=00000001.txt

„7. Kiegészítő támogatás a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és szakemberek béréhez

ELŐIRÁNYZAT: 1 539,7 millió forint  

FAJLAGOS ÖSSZEG: 1 508 760 forint/számított létszám/év          

A kiegészítő támogatás a III.3.ja) pont szerint támogatásban részesülő önkormányzatot illeti meg, az általa a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők és más szakemberek (gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó) béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

A támogatás a fenntartót a 2017. évben ténylegesen foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők és szakemberek időarányosan figyelembe vett, egy tizedesre kerekített száma alapján illeti meg.

A támogatás folyósítása január hónaptól havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik.”

A költségvetési törvény az alábbiak szerint rendelkezik:

„j) A III.3.ja) alpont esetében

1. ja) a bölcsődébe, mini bölcsődébe beíratottnak az a gyermek minősül, akit az intézménybe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben;
2. jb) a nevelés nélküli munkanapon, valamint a nyári zárva tartás idején az ügyeletet biztosító intézményben kell jelenteni az áthelyezett, beíratott gyermeket (továbbiakban: ügyeletes ellátás). Abban a hónapban, amikor a beíratott gyermek ügyeletes ellátást is igénybe vesz, - a III.3.ja) alpontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték szempontjából - a beíratása szerinti és az ügyeletes intézmény szerinti hiányzási napokat egybe kell számítani. Az ügyeletet biztosító intézményben a gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 120%-át. Az intézmény nyári zárva tartása idején a támogatás azon beíratott gyermek után vehető igénybe, aki az adott hónapban az intézménnyel jogviszonyban állt és a napi nyilvántartási rendszerben megjelent. Amennyiben az intézmény a hónap egyetlen napján sem tart nyitva, abban az esetben támogatás arra a hónapra nem vehető igénybe;
3. jc) amennyiben a gyermek első alkalommal (beszoktatás első napja) jelenik meg beíratottként az intézményben és a napi nyilvántartásban, de nem egész hónapra, akkor a támogatás - III.3.ja) alpontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték figyelmen kívül hagyásával - a ténylegesen igénybe vett napok száma alapján jár, feltéve, hogy ezeken a napokon a gyermek jogviszonyban is állt az intézménnyel;
4. jd) a napi nyilvántartási rendszerben vezetett adatoknak és a bölcsődében, mini bölcsődében rendszeresített napi jelenlét kimutatásának egyezni kell.”